“A Dunát átívelő hidak vonala,
A vízen hullámzó hajók moraja,
A budai hegyek zöldellő nyugalma,
A pesti oldal magával ragadó uralma,
Ez Budapest pár szóban, szavalva.
Szó mint száz, bepillantás a városba,
Légy nyitott e különleges világra.
Sok rosszban lásd meg a jót,
Csodáld meg a maradandót.
Szeretem az utcai kavalkádot,
Az épületek rejtett díszleteit,
Melyek királyi pompára következtetnek, ami itt valaha volt.
Emberek jönnek messzi földről,
Vigadni, enni-inni, fürödni, és
Térnek vissza az elvártaknál többel,
így hát szeress te is itt ügyködni.
Ha e pár sor nem elég,
Gyere el velem,
És megmutatom
Eme városban mi minden terem.”
/Kolberg Helga/